Kayserling Mayer beszéde

Meyer Kayserling Hannoverben született, ahol atyja Kayserling Ábrahám kereskedő volt. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte; a zsidó tudományokban való további kiképeztetése végett Gerson Josaphat halberstadti talmud-iskolájába, majd Nikolsburgba és Frankfurtba ment. Mivel szülei szegénységük miatt nem támogathatták, francia és angol leckéket adott. Innen Prágába került, ahol Solomon Judah Loeb Rapoportot félévig hallgatta. Tulajdonképpeni talmud-tanulmányait Würzburgban végezte Seligman Baer Bamberger vezetése alatt. Itt nyerte rabbi képesítő oklevelét is, aztán (1851) a würzburgi egyetemre iratkozott be; 1853-ban a Berlini Egyetem hallgatója volt, ahol történelmi és bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. Leopold von Ranke ösztönzésére megtanulta a spanyol nyelvet és búvárkodni kezdett a spanyol zsidókra vonatkozó művekben. Bölcseleti tanulmányait folytatandó, a hallei egyetemre ment és 1856-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert. Már ismert nevű író volt, amikor 1861-ben meghívták a svájci zsidók rabbijának. Itt nagy munka várt reá: az ottani zsidók egyenjogúsításának kiküzdése; röpirataival hevesen megtámadta a klerikális pártot. Folytonos izgatásainak végre az az eredménye lőn, hogy a nemzettanács 1863 júliusában megadta a zsidóknak a polgárjogot. 1870-ben a Pesti Izraelita Hitközség meghívásának engedve elfoglalta a hitszónoki széket és azóta itt működött. A spanyol tudományok terén szerzett érdemeiért az ottani tudományos akadémia tagjai közé választotta és még több külföldi tudós társaságnak is tagja volt. Több dolgozata jelent meg a Robert Prutz szerkesztette Deutsches Museumban, Frankel Monatsschriftjében (Lipcse, 1857-68.), a Wertheimer-féle Wiener Jahrbücherben (1860-69.), a Steinschneider Hebräische Bibliographie-jában, a szentpétervári Voszhodban, a párisi Revue des études juifesben, a pesti Israel Jahrbuchban (1860. II. Josef Mendelssohn und Graf wilhelm von Schaumburg-Lippe); az Egyenlőségnek és a Magyar Zsidó szemlének is munkatársa volt. A Pierer által kiadott Lexicon der Wissenschaftenben a zsidó tudományokra vonatkozó összes cikket ő írta.

66.111
5452/4/1959