Lantos (Leiter) iratok

A Sokoróaljai járás nagyközségében már a 18. században nagyobb zsidó közösség létezett. 1828-ban 232 zsidó lakta, a következő évtizedben a Bésán, a Kisfaludy és a Noszlopy család védelme alatt éltek. 1851-ben 340-en, 1880-ban 283-an, 1910-ben 234-en voltak. 1869 körül ortodox zsinagógát építettek. A hitközségnek 1863-ban 13 kereskedő, három varga, három szabó tagja volt. Téten – bizonytalan adatokkal – létezett zsidó iskola, talmudtóra, Chevra Kadisa és nőegylet is. Az 1920-as évek végéről zsidó kereskedőkről, kisiparosokról, tisztviselőkről és gazdálkodókról maradtak fent adatok, de egyben zsidó orvos és mérnök tevékenységéről is. Szintén ismert, hogy zsidók alapították a helyi malmot és a szeszfőzdét. Az ortodox hitközség utolsó rabbija Szófer Jakab volt, 1913-tól szolgálta a közösséget. 66 évesen a deportálásban megölték. A településen az 1941. évi népszámlálás idején 159 izraelita élt. Az 1944. évi elhurcolásból 32-en tértek vissza. Meggyökerezni újra lehetetlen volt, emiatt 1956-ban az utolsó zsidó is elhagyta a falut. in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp 471-492, Szita Szabolcs.

Lantos Lajos ajándéka 2010